2015. április 8., szerda

28. egy könyvet, aminek a címében ellentétes jelentésű szavak szerepelnek


Pergel Zsolt: Apácabordély

Nekem ez a két szó elég ellentétes, vagy inkább össze nem férő, de mivel ezt olvastam ezzel a felkiáltással, hát ez van.

A történet egy interjúszerű beszélgetéssel kezdődik, aztán egyszer csak belecsap a történetmesélésbe. A könyv a mesélő életéről szól, a szüleivel egy apácazárda körüli teendőket látták el z ’50-es években valamikor. Ő így belülről láthatta és ismerhette meg a zárda életét.

Az ÁVH-s időkben játszódik a történet. A főszereplő Bori, a 17 éves lány, akinek az apja a város tanácselnöke, a leghatalmasabb ember a városban. Ez egy besúgókkal teli világ, senkiben sem szabad bízni, sose tudhatod, ki árul el a következő pillanatban. Itt tetszett volna még néhány példa, mert így nem igazán mutatódott be a világrend.

Bori apja rájön, hogy Bori szerelmes a zongoratanárnőjének unokaöccsébe, Istvánba, aki főnemesi családból származik, tehát a rendszer ellensége. Márpedig ilyen kapcsolatot nem engedhet meg egy kommunista világba, ahol a munka az első, és a munkásosztály ér csak valamit. Szóval, a rendszer ellensége. Borinak is kijár a büntetés: irány az apácazárda, ott majd vigyáznak rá és nem engedik a rossz útra, és visszaterelik a helyesre.

A zárda élete azonban korántsem olyan, ahogy azt elképzelnénk. Azt előbb a német, majd az orosz katonák már felbolygatták, így a zárdában közel sem úgy mennek a dolgok, ahogy azt az apa elvárná. Semmi mértékletesség, semmi önmegtartóztatás. A zárdába a közeli papok járnak be, kis légyottokra.

Bori és szerelme megtalálják a kiskaput. István beköltözik a faluba, és Bori barátnője segítségével és útmutatásával egymásra találnak. Egyáltalán nem ez volt az apja szándéka. Mikor kiderül, hogy a fiatalok találkoztak, vagyis Bori apja megtudja, és az ÁVH-val eltünteti. Hetekig vallatják a fiút, ütik-verik, deportálja Istvánt. Végül István meghal.

Borit a barátnője árulja el, bár a saját gyermeke érdekében, hogy akit a zárdába vonulása előtt nevelőszülőkhöz adott, továbbra is láthassa. A zárdafőnöknő értesíti Bori apját, hogy Bori állapotos, aki fájdalmas érzéketlenséggel elrendeli, hogy tűntessék el a „dolgot”.

A zárda nevezetessége a Szoba, ahol a Doktor végzi az illegális abortuszokat. Főleg ugye az apácákon, de a zárdába szoktak olyan lányok is érkezni, akik csak a Szoba szolgáltatásait veszik igénybe.

Miután Borin elvégezték a beavatkozást, pár hét gyógyulás után az apja hazaviszi.

Az epilógusból kiderül, hogy Bori egyetemre megy, végül orvos lesz, ráadásul szülészorvos. Szóval, minden szörnyűség ellenére, van jövője.

Összességében nem tetszett. Akár korhű leírást is adhatna, de nem teszi. A cím se stimmel, ez tulajdonképpen Bori története, nem a zárdáé. Az csak marginálisan szerepel, még ha ott is játszódik a történet, és a zárda életéről is megtudunk ezt-azt. Semmi nincs rendesen kifejtve, mindent csak felszínesen mutat be a könyv.

Én mindenképpen többet vártam.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése